Már több mint 220 ezer külföldi él Magyarországon, számuk évente tízezres nagyságrendben emelkedik. A legtöbben szomszédos, illetve más európai országból jönnek, de az elmúlt években nőtt az Ázsiából érkezők száma is. A következő években nőhet a hazánkban élő és dolgozó külföldiek száma. Ha elérjük a régiós átlagot, akkor abból könnyen 600 ezer hazánkban élő külföldi adódik.
Négy szektorban, összesen 82 szakmában várja a szakképzett bevándorlókat Kanada abban az új rendszerben, amelyet május végén indított el az észak-amerikai ország. A kormányzat reményei szerint ezzel jobban tudják majd enyhíteni az országban kialakult súlyos munkaerőhiányt. Idén a tervek szerint 465 ezer új bevándorlót fogad az ország, 2025-ben pedig már félmilliót.
Évek óta rendkívül feszes a munkaerőpiac, vannak olyan régiók, ahol 1%-hoz közeli a munkanélküliségi ráta, viszont a beruházások megvalósításához, az új külföldi befektetések elnyeréséhez rendelkezésre kell állnia az új munkaerőnek, amit viszont csak a magyar dolgozók tartalékaiból már nem lehet kielégíteni - foglalta össze a jelenlegi piaci helyzetet és a főbb kihívást Czomba Sándor egy keddi háttérbeszélgetésen. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint ezért van szükség a külföldi vendégmunkások szabályozott bevonására, és ezt a célt szolgálja a minisztérium által beterjesztett új törvényjavaslat. Érdeklődésünkre, hogy a következő években hány tízezer külföldi dolgozó érkezhet Magyarországra harmadik országokból, pontos számot nem mondott, viszont egy viszonylag releváns sávot meg lehet határozni.
A munkavállalói jogok esetében több hiányosságot is feltárt az Eurofound magyar munkaerőpiaci környezetet felmérő kutatása. Kiemelik, hogy az uniós irányelvek egy részét nem megfelelően ültették át, kritikaként róják fel, hogy az érdekképviseleteket, a szakszervezeteket és a szociális partnereket alig vonják be a döntéshozatalba. Mindeközben az országban fokozódik a munkaerőhiány, de a kormány nem tett lépéseket az ukrán menekülők bevonására a munkaerőpiacba. Eközben pedig a béreket felfalja az infláció.
Célegyenesben van a külföldi munkavállalók beáramlását szabályozó törvényjavaslat, amelynek a kormányzat érvelése szerint az a célja, hogy megvédjék a magyarok munkahelyét, hiszen ha nincs elegendő munkavállaló, akkor a gyárak nem bővítenek Magyarországon, másrészt viszont az is fontos, hogy "a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját". A külföldi munkavállalók beáramlása az elmúlt években erősödött fel, akiknek a létszáma a Covid-válság előtti 50 ezer fő körüliről 80 ezer fölé emelkedett tavaly. Úgy tűnik, a kormány a belső tartalékok kimerülése után is a foglalkoztatás növelésében látja a fejlődés útját, ám kérdéses, hogy az olcsó munkaerőre építő gazdasági modell mennyire lehet sikeres.
Nem kell már munkavállalási engedély a Paks II. projekten, illetve a Budapest-Belgrád vasútépítésen dolgozók esetén, de „a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét hitelt érdemlő módon kell igazolni” – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányrendeletből. Ez a lazítás azzal párhuzamosan történik, hogy a kormány egy törvénytervezetet is benyújtott a parlamentnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatási kereteiről, illetve Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár kiadott egy közleményt is, amely az elmúlt időszak munkaügyi ellenőrzési szabályváltozásainak eredményeit mutatta be.
Tízből hét pénzintézeti dolgozó nyitott a váltásra a Grafton Recruitment friss kutatása szerint. A felmérés alapján fokozódik a verseny, amelynek eredményeképpen a legtöbb vállalat további, jelentős béremelést tervez idén. Azok kerülhetnek nagyon nehéz helyzetbe, akik csak kis mértékben emelik a béreket és nem engedélyezik a hibrid munkavégzést - derül ki a toborzócég közleményéből.
A magyar-szerb együttműködés munkaerőpiaci dimenziója is megerősödhet, ugyanis nagy a kereslet a vendégmunkásokra a helyiek által be nem töltött magyarországi munkahelyeken - mutatott rá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban.
Már több mint 80 ezer külföldi állampolgárságú alkalmazott dolgozik Magyarországon. Új trend, hogy egyre nagyobb az EU-n kívüli munkavállalók aránya. Ez annak köszönhető, hogy számos unión kívüli országból könnyebbé vált munkaerőt behozni.
Ha a politikusok valóban komolyan vennék a globális egyenlőtlenség felszámolását, sok közgazdász szerint lenne arra egy kézenfekvő megoldás. Ez pedig a nagyobb mértékű globális migráció engedélyezése. Egy ápolónő a szegény országokban mintegy 1900 dollárt, a gazdag országokban pedig 32 ezer dollárt keres évente. Egy McDonald’s-dolgozó Indiában 16-szor kevesebbet keres, mint az USA-ban. A gazdasági elmélet szerint a világ szegényeinek többsége sokkal termelékenyebb és jóval gazdagabb lehetne, ha megengednék számukra, hogy a fejlett világba vándorolhassanak.
Egyre több vendégmunkás dolgozik Magyarországon, akik már nem csak a szomszédból, hanem olyan távoli országokból is jönnek ide boldogulást keresni, mint Vietnam vagy éppen a Fülöp-szigetek. Eközben viszont csaknem 300 ezer aktív korú magyar ilyen vagy olyan okból nem aktív részese a munkaerőpiacnak: adja magát tehát a kérdés, hogy miért nem ebből a tartalékból töltik fel a cégek a hiányzó létszámot? A Pénzcentrum szerkesztője a KSH friss munkaerőpiaci számait megnézve beszélgetett szakértőkkel a legégetőbb témákban.
A 25 százalék felett ragadt hazai infláció miatti reálbérveszteség egyre több embert ösztönöz arra, hogy másodállást vállaljon. Tömegesnek még nem mondható a folyamat, de az általunk megkérdezett munkaerő-közvetítő cégek szerint érzékelhető a piacon, hogy egyre nehezebb a megélhetés. A heti pár órától az 1-2 napos bedolgozásig terjed az a plusz munkateher, amit a másodállás fizikai megterhelésétől és persze az időbeosztástól függően még be tudnak vállalni az amúgy főállással rendelkező dolgozók. Ritka, de van olyan terület, ahol a másodállású dolgozók megjelenése még némi fellélegzést is ad a munkaerőhiány miatt. Ez azonban inkább a szellemi munkákhoz köthető, mintsem a feldolgozó- vagy gyáripari állásokhoz.
Az idei szezonban is számos nehézséggel néz szembe a vendéglátóipar. Elsősorban azoknak van nehéz dolguk, akik télre bezártak, mert nem könnyű új csapatot toborozni, illetve ez igencsak drága. Az energiaválság hatásai mostanra valamelyest csillapodtak: azok jártak jól, akik nem fixálták a rezsiszámlájukat. A költségek emelkedése azonban az árakon is meglátszik majd, a lángos például 2000-3000 forint is lehet a frekventált nyaralóhelyeken.
Magyarország 500 ezer új munkavállalót szeretne bevonni a munkaerőpiacra a következő években. De valóban szükség van ennyi dolgozóra? Honnan jöhetnek ezek a munkavállalók?
Ferenc pápa szavai szerint nem szabad túlterhelni a jövő generációit a mai nyugdíjrendszerek költségeivel – számol be a hírről a Reuters. A pápa minden bizonnyal a francia nyugdíjreform támogatása érdekében szólalhatott fel, amely az utóbbi hetekben tüntetések sorozatát váltotta ki az országban.
Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb. Ráadásul folyamatosan növekszik: a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint havonta 500-1000 külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra, főképp az iparba. A munkaerőhiány miatt a következő években is meghatározó lehet a külföldiek beáramlása, akik egyre több országból érkezhetnek hazánkba könnyített feltételek mellett. A következő időszakban több óriásberuházáson is dolgozhatnak.
Az orosz IT-szektor a következő évben a távmunkára vonatkozó törvények megváltozása miatt várhatóan még több munkavállalót veszíthet. Az orosz törvényhozók ugyanis a távmunka betiltására tettek javaslatot egyes informatikai munkák körében, hogy megakadályozzák a kulcsfontosságú munkavállalók külföldre vándorlását - írja a Reuters.
Olaf Scholz kancellár szerint Németország népessége az elkövetkező években erőteljesen növekedhet, mivel a kormány a bevándorlás fokozására törekszik, hogy segítsen elhárítani a munkaerőhiányt és a nyugdíjrendszer válságát – számol be a hírről a Reuters.
Nem emelkedett tovább a munkanélküliség Magyarországon októberben, miközben a foglalkoztatás 4,7 millió fő felett maradt. A közmunkások száma csökken, míg a külföldön dolgozóké nő, így a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma stagnál.
A 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság lebonyolítását számos botrány övezi. Már a 2010-es döntés pillanatában korrupciógyanús esetek merült fel, melyek azóta rendre beigazolódtak. Bár az esemény kezdetére az infrastruktúrát többé kevésbé sikerült felépítenie az országnak, a vendégek sok esetben közel sem azt kapták, amire számítottak. Tegnapi cikkünkben azokat a komfort nélküli, sátortáborra hasonlító szálláshelyeket mutattuk be, amikért a szurkolóktól éjszakánként akár 80 ezer forintot is elkértek. Ezúttal viszont Johnny Harris, amerikai dokumentumfilmkészítő, újságíró oknyomozása alapján a stadionok építőmunkásainak botrányos munkakörülményeibe nyerhetünk bepillantást.
Az infláció magas,ű drasztikus kamatemelések jöhetnek.
Hiába csökkent a Fed, a hitelkamatok csak emelkednek.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megérkezett év végi, korlátozott ideig elérhető Signature-akciónk!
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
